Bizalom Istenben

'Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. ' Példabeszédek 3:5-6

Dániel történetéből prédikáltam az elmúlt hetekben. Ő kész volt beugrani a tüzes kemencébe, akkor, amikor arra kényszerítették, hogy az élő Istenen kívül más előtt hódoljon. Hitte, hogy Isten a tüzes kemencéből is ki tudja őt menteni.

'De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállíttattál! ' Dániel 3:18

Van-e nekem ekkora hitem? – gondolkodom ezen a prédikáció után hetekkel. Az Ige most szolgál felém. Tanít. Engem, aki erről az igéről tanítottam. Bátorít, hogy bízzam rá magam. Benne bízzak, s ne magamban.

Nagy dolgokat akar az Isten megvalósítani, s engem használni akar ehhez.

Ezzel a példabeszédekbéli igével egyszer már találkoztam „testközelből”. Évtizedekkel ezelőtt édesanyám utolsó földi éjszakáján Jézus ezeket az igéket mondta nekem álmomban. Ma is a fülemben csengenek ezek. „Ha bízta benne, ha rá bíztam magam a megtérésemkor, a betegségemben, édesanyám megtérésekor, akkor a halálában miért nem bízom rá őt? Higgyem el, hogy ő fog róla gondoskodni.”

Most, amikor félelmeim vannak, hogy az Ő tervéből mi fog megvalósulni, s nekem mit kell ebben tennem, újra ez az ige szólal meg: Bízzak az Úrban teljes szívemből! Őrá gondoljak minden lépésemben, minden mozzanatomban, s Ő fogja egyengetni a lépéseimet. Ő az, akinek arra is gondja van, hogy meg ne üssem lábamat a kőben. De nekem járnom kell ezen az ösvényen, még akkor is, ha kövekkel van tele. Bízzak benne, hiszen a kövekre is gondja van.!”

Köszönöm Istenem, hogy neked gondod van rám, minden lépésemről tudsz. Ámen