Házasság hete

Elkezdődött a házasság hete. Érdekes, hogy a házasság szerzője, a Mindenható Isten ennek nem kerített ilyen nagy jelentőséget, nem szerepel a vallási ünnepek között az esemény.

Ez a jeles esemény a Valentin-naphoz kapcsolódik, legalábbis a megálmodói ehhez kötötték.

Az, hogy a házasságnak kell-e ehhez a héthez kötődnie, illetve mi köze Istennek a házassághoz, erről szolgáltam február 10-én a Komáromi Baptista Gyülekezetben. Érdemes ezt úgy hallgatni, hogy az nem feltétlenül a házasságról szól.

Meghallgathatod:

 

 

 

A két csoda

Két csoda van. Az egyik az, ami értünk, a másik az, ami bennünk történt. Az első csodát a Fiú tette, a másodikat a Lélek. Mindkettőt az Atya küldte. Amit a Lélek tett, része a Fiú munkájának, de különbözik tőle.

Az első csoda az, hogy Isten elküldte egyszülött Fiát ebbe a világba, hogy magára vegye először emberségünket, majd bűneinket.

A második csoda az, amikor a Lélek megelevenítő munkája által mindez lenyűgöző igazsággá válik a számunkra.

Az első csoda által Krisztus Megváltónkká lett, de csak a második csoda révén ragyog fel előttünk Krisztus arcán Isten dicsősége. Az első csoda a sötétséget oszlatja el, a második a vakságot veszi el. Az első csoda nélkül hiába történne a második, a sötétben nem látnánk továbbra sem. A második csoda nélkül azonban a világosságnak sincs haszna.

Ezekben a napokban sokan a második csoda nélkül ünneplik az elsőt. Nem csoda, hogy a kezükben a csoda eltorzul. Mi, akik átéltük a második csodát is, és látunk, tegyünk bizonyságot arról, hogy Krisztussal valóban az igazi világosság jött el. És minden alkalommal imádkozzunk a második csodáért, hogy az ő szemeik is megnyíljanak!

Forrás: Szabados Ádám

 

Shalom a lechem – Békesség nektek!

Shalom a lechem – Békesség nektek!

Jn 20:19 Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: "Békesség néktek!"

Jn 20:20 És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, hogy látják az Urat.

Jn 20:21 Jézus erre ismét ezt mondta nekik: "Békesség néktek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket."

Jn 20:22 Ezt mondván, rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyetek Szentlelket!

Jn 20:23 Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak."

Gyülekezeteinkben elkezdődtek a hálaadónapi ünnepségek, ez az ősz időszaknak a programja. Ilyenkor megyünk a gyülekezetekbe, egyik meghívás a másik után, s ünnepelünk, hálásak vagyunk. Elmondjuk egymásnak azt, hogy miért vagyunk az elmúlt évben hálásak a Mindenhatónak.

Különböző szituációban élő emberekkel beszéltem az elmúlt időszakban, mondjuk félévben. Ismerem az élethelyzeteiket. A magunk élethelyzetét is idesorolom. Mondanék egy-két ilyen szituációt – elsősorban családom életéből -. Március végével megszűnt a munkaviszonyom, s a mai napig nem találtam magamnak állást. Az árfolyamproblémák miatt meglévő hitelünk komoly fennakadásokat okoznak. Emberekben próbáltunk bízni, s a megszolgált bizalom helyett megrágalmazásban volt részem. S lehetne folytatni ezt a sort.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen év után miért adjak hálát… Számoljak be arról, hogy ezekben az élethelyzetekben időnként aggodalom fog el, s mondjam el azt, hogy az aggodalom tulajdonképpen a Mindenhatóban való bizalmatlanság? Ez igaz a maga helyén, de semmi köze a hálaadáshoz.

Olvasom az Isten Igéjét, s közte a fenti igéket is… Olvasom, azt, hogy a teljesen beparázott, kétségbeesett tanítványokat megszólítja: Shalom a lechem!

Mi van ebben a kifejezésben, ami helyre tudja tenni az embert? Békesség nektek, vagy másként fordítva: Legyen teljes a békességetek!

A fenti szakaszban attól a ténytől lett a tanítványoknak békességük, hogy látták mesterüket a halálból feltámadva. S ott van a bátorítás is: Küldelek benneteket! Ha megbocsátjátok a bűnöket, a tietek is megbocsátott lesz!

Mi ebben olyan extra: megbocsátani a bűnöket? Békességet kapni úgy lehet, hogy megbékélek Istennel, s megbékélek emberekkel.

2Kor 5:17 Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.

2Kor 5:18 Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát.

2Kor 5:19 Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.

2Kor 5:20 Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!

Igen, Krisztus a mi békességünk! A békességünk, aki megbocsátotta a bűneinket. Igen Ő megbocsátott, s küld bennünket, követségbe rávenni az embereket azzal, hogy béküljenek meg Istennel.

Mikor tudok Istennek megbékéltnek lenni?

Ha felismerem Isten szavából, hogy a magam teljesítményéből képtelen vagyok megszolgálni az üdvösségért, a bűnbocsánatért, ha felismerem azt, hogy Isten egyszülött Fia meghalt a világért (énértem), hogy el ne vesszek. Ez nem az én teljesítményem, hanem a Mindenható megelőlegező kegyelme.

Róm 5:8 Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.

S az én dolgom ezek után nem más, mint a hála. Köszönöm Istenem, hogy bűneim megbocsátást nyertek a Te kegyelmedből.