Filmajánló

 

Van az örmény nép történelmében egy gyászos időszak, amikor másfél millió honfitársukat gyilkoltak meg. S miért? Pusztán azért, mert gazdasági konkurenciát jelentettek a németeknek, s mert keresztyének voltak.

Ma száz évvel a történtek után a helyzet az, hogy az elkövetők megúszták a cselekményt. Száz évvel a történtek után kétségbe lehet vonni az örmény népirtás tényleges népirtás voltát. Lehet ma azt mondani, hogy ez egy háborús helyzetnek a sajnálatos velejárója volt.

Ma száz évvel az örmény genocídium után vannak országok, akik nem nevezik nevén a bűnt, vagyis titkon (vagy nyíltan) tagadják a holokauszt tényét. Pedig a holokauszt tagadásának ténye bűncselekmény.

 

2015. április 24-én erre a népirtásra emlékezett egy maroknyi csoport Budapesten.

 

Ennek a megemlékezésnek részeként megnéztünk egy filmet, ami ennek a történelmi eseménynek állít emléket. A film lényege az emlékezés. Nem felejthetjük el a gyalázatot. Az ünnepség része is az emlékezés.

Elhangzott az ünnepségen, hogy a gyilkosok alvó embereket fogtak el, s gyilkoltak meg. Emlékeznünk kell, az emléket ébren kell tartani azért, hogy ez a borzalom ne ismétlődhessen meg. Ma, száz évvel az örmény genocídium után, 70 évvel a zsidók elleni tömeggyilkosság, holokauszt után ma is meg van az esélye annak, hogy valami hasonló megismétlődhessen

 

Az Ararát című film ennek az eseménynek állít emléket.

 

Ha szeretné megtekinteni, online megteheti az alábbi linken: