Feladom, nincs értelme

Nincs értelme, mert elrontottam

Bizonyára ismerős a helyzet. Elhatározol valamit, amit úgy gondolsz, hogy végigcsinálsz. Fontos neked, s erős az elhatározás benned: ezt nem szabad elhibázni, erre az egy dologra teszel fel mindent…

El is kezded, s eleinte minden szuperül megy… De egyszer csak…! Azon veszed észre, hogy minden összejátszik ellened… S rájössz, hogy elrontottad…!

Benne vagyunk egy közös igetanulmányozásban… A cél az, hogy kezdjünk a Mindenhatóval egy új kapcsolatot, érezzük meg, hogy Ő mennyire szeret bennünket. Randevúra bíztat bennünket az Ő Igéje.

Bizonyára elhatározás is született benned: ezen túl… ez lesz, … meg az is lesz, … az meg nem lesz… Bizonyára elhatároztad, hogy rendszeresen fogsz igét olvasni… Talán az imádkozásra is született benned komoly elhatározás… Nyilvánvaló, hogy azt is elhatároztad, hogy ezen túl jobb ember leszel…

S aztán szembesülsz valamivel:

Nem működik…

Elfelejtettél, vagy csak valami miatt elmaradt… A Biblia olvasása… Az imádkozás… S rájössz, hogy ma ugyanolyan galád ember vagy, mint az elhatározásod előtt…

Miért érzed pocsékul magad tőle?

Talán azért, mert úgy érzed, hogy az elhatározásod kudarc. Nem tudtad MEGCSINÁLNI, amit előre elhatároztál.

Róm 3:23 Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön.

Az, hogy nem méltó az Isten dicsőségére, azt jelenti, hogy képtelen arra, hogy elérje. Minden próbálkozásunk, ami ezt a célt szolgálja, legyen az bármilyen CSELEKEDET, nem elég ahhoz, hogy a Mindenható és az ember közötti SZAKADÉKOT ÁTHIDALJA.

Elvégeztetett!!

Egy valamit meg kell érteni: az ember saját erejéből, saját cselekedetéből SOHA nem is fogja tudni ezt a szakadékot áthidalni. Csinálhatsz bármit annak érdekében, hogy KIÉRDEMELD a Mindenható jóindulatát, mindig elégtelen lesz a próbálkozásod.

Róm 5:8 Isten azonban azzal mutatta meg, mennyire szeret bennünket, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még a bűneinkben éltünk.

Ő lépett, cselekedett HELYETTÜNK, ÉRTÜNK! Mert tudta, hogy csak akkor lesz készen.

2Kor 5:21 Mert Isten értünk azonosította a bűnnel Jézust, pedig ő nem követett el semmi bűnt. Azért tette ezt, hogy mi viszont Krisztus által elfogadhatóvá váljunk Isten számára.

Mit is jelent ez? A bűnös én voltam. A büntetést (a halált Róma 6,23) én érdemeltem. Jézus bűnné tette értem Jézust. Tehát a bűnöm rajta van. Tehát NEM RAJTAM!! Így váltam elfogadhatóvá Isten számára. Az elfogadhatóság azt jelenti, hogy bűntelen, vagyis nincs semmi rajtam, ami elválasztana Istentől! Halleluja! Tényleg ELVÉGEZTETETT!!

De én MOST hibáztam!

Kérdés csupán annyi: mikor halt meg érted Jézus? Azt olvastuk, hogy akkor, amikor MÉG bűnösök voltunk. Tehát nem most!! Akkor hirdette ki az ELVÉGEZTETETT örömhírt, amikor még meg sem voltál!

Mi a teendő?

Azt is mondhatnám, hogy semmi.

Hogyan jutottál üdvösségre? (Az üdvösség azt jelenti, hogy megszabadulni a bűn következményétől.)

Ef 2:8 Mert a kegyelem tette lehetővé, hogy a hit által megmeneküljetek. Ezt pedig nem ti vittétek véghez, hanem Isten ajándékozta nektek.

Ef 2:9 De nem is a jócselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen.

Kegyelemből hit által.

A Mindenható jóindulatú gesztust gyakorolt feléd, te pedig elhitted. Elhitted azt, hogy Ő alkalmassá tett téged arra, hogy Isten dicsőségében részesülj. Akkor tett alkalmassá, amikor még meg sem voltál. Megelőlegezte a bűneid bocsánatát.

Az előleg azt jelenti, hogy a teljes vételárat kifizette érted, amikor ELVÉGEZTETETT! Vagyis minden bűnt, amit az életed folyamán elkövetsz, nos arra vonatkozik a bocsánat.

Ez jó hír nem?

Mit tegyél akkor?

Hidd el az Isten Igéjét!

Kegyelemből hit által kaptál bűnbocsánatot, olvastuk az Efézus 2,8-9-ben. Adj hálát Istennek a bűnbocsánatért!

  • Éppen most –kérdezed, -amikor bűnt követtél el, amikor elmulasztottál valamit?

Igen, éppen most! Most kell felismerni újra hogy amit elkövettél, vagy elmulasztottál, arra a „bér” ki van fizetve, azért Jézus Krisztus elszenvedte a büntetést!!

Róm 10:8 Hanem mit mond az Írás? „Egészen közel van hozzád az Isten üzenete. Ott van az a szádban és a szívedben.” Ez pedig a hit üzenete, amit mi mondunk:

Róm 10:9 Ha tehát kimondod és elismered, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor megmenekülsz.

Róm 10:10 Mert a szívünkkel hiszünk, hogy Isten számára elfogadhatók legyünk, és a szánkkal mondjuk el másoknak, amit hiszünk, hogy megmeneküljünk.

A 10. vers: vesd össze a 2Kor 5,21-el:

2Kor 5:21 Mert Isten értünk azonosította a bűnnel Jézust, pedig ő nem követett el semmi bűnt. Azért tette ezt, hogy mi viszont Krisztus által elfogadhatóvá váljunk Isten számára.

Hiszed, hogy Krisztus által elfogadhatóvá váltál az Isten számára? Akkor mondd ki ezt mások számára is! Fogja hallani az ördög is! Fogja hallani az is, aki tud a bűnödről, a mulasztásodról, s most esetleg kárhoztat ezért.

Szabadulj fel a vádolás alól, s megnyugszol.

 

Élet a halál állapotában

Igetanulmányozás

Gal 2:20 Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.

Gal 2:21 Én nem vetem el az Isten kegyelmét: mert ha a törvény által van a megigazulás, akkor Krisztus hiába halt meg.

(Új fordítás szerint)

Gal 2:19 Többé nem élek már a Törvénynek. Engem ugyanis maga a Törvény ölt meg. Így azután a Törvény számára halott vagyok, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt ugyanis engem is keresztre feszítettek, és meghaltam.

Gal 2:20 Ezért többé ez már nem is az én életem, hanem Krisztusé, aki bennem él. Ezt az életet ugyanis, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát adta értem.

Gal 2:21 Ezt az ajándékot nem utasíthatom vissza, mert számomra nagyon fontos. Miért? Mert ha a Törvény megtartása tenne elfogadhatóvá Isten előtt, akkor Krisztus halála értelmetlen lenne.

(Egyszerű fordítás szerint)

Hogyan létezik, hogy Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve?

Első lépésként vizsgáljuk meg, hogy mi történt a kereszten!

Az evangélium – örömhír – igéi azt mondják, hogy

1Kor 15:1 Emlékeztetlek benneteket testvéreim arra az örömhírre, amelyet tőlem hallottatok, és amelyet ti is elfogadtatok. Ez a hitetek alapja,

1Kor 15:2 és ezen keresztül fogtok megmenekülni. De csak, ha hűségesek maradtok ahhoz az üzenethez, amit én mondtam nektek. Ha nem, akkor hiába lettetek hívőkké.

1Kor 15:3 Elsősorban azt az üzenetet adtam át nektek, amit én is kaptam. Elmondtam nektek a legfontosabbat: hogy Krisztus a mi bűneink miatt halt meg, pontosan úgy, ahogy meg van írva.

1Kor 15:4 Ezután eltemették, de a harmadik napon feltámadt, pontosan az Írások szerint.

Jézus Krisztus, a Mindenható akaratából elrendelt Szabadító a bűneinkért mutatott be áldozatot az Istennek, ahol Ő maga volt a Főpap, s az áldozati Bárány egy személyben. Keresztelő János, az Úr Jézus útkészítője így vall Jézusról:

Jn 1:29 Másnap János meglátta Jézust, amint feléje közeledett, és így szólt: „Nézzétek, ő az Isten Báránya, aki elveszi az emberek bűneit!

Nagyon fontos jogi kérdés az, hogy a bűnnek a következménye a Mindenható igazságos döntése szerint a halál.

Róm 6:23 A bűn szolgálatáért a jogos fizetség a halál. Isten kegyelmének ajándéka ellenben az örök élet, ezt pedig a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban kaphatjuk meg.

Egy bűnt csak egyszer lehet megbüntetni. Az Úr Jézus magára vette a bűneinket, ahogy a Biblia mondja bűnné lett értünk:

2Kor 5:21 Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

S olvastuk, hogy az Úr Jézus a bűneink súlya alatt a kereszten meghalt, elszenvedte ez által bűneink büntetését. Ez az örömhír: nekünk, akik hiszünk ebben az áldozatban, már nem kell bűnhődnünk a bűneink miatt.

Második lépésben válaszoljunk a nyitó kérdésre: Hogyan létezik az, hogy a Krisztussal keresztre vagyok feszítve?

Én voltam a bűnös, aki születésemtől fogva a Mindenhatótól elidegenedve éltem, s az én bűneimet vette magára, lett bűnné értem Jézus. Ott vagyok a kereszten bűnként, hiszen

Róm 7:18 Jól tudom, hogy semmi jó nem lakik bennem, vagyis a régi emberi természetemben, hiszen a jót akarom tenni, mégis képtelen vagyok rá.

Tehetek-e valamit Isten ajándékának, az örök életnek az elnyeréséért?

Róm 6:23 A bűn szolgálatáért a jogos fizetség a halál. Isten kegyelmének ajándéka ellenben az örök élet, ezt pedig a Krisztus Jézusban, a mi Urunkban kaphatjuk meg.

Az örök élet (vagy ha így jobban tetszik a mennyország) ajándék, amit nem lehet kiérdemelni, sem megvásárolni. Ez kegyelemből hit által lehet a mienk.

Ef 2:8 Mert a kegyelem tette lehetővé, hogy a hit által megmeneküljetek. Ezt pedig nem ti vittétek véghez, hanem Isten ajándékozta nektek.

Ef 2:9 De nem is a jócselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen.

A kegyelem, ami a Mindenható jóindulata irányunkba, vagyis érdemeinktől független jóindulata. S hit által történik, ami viszont a mi szívünkben gyúl, amikor meghalljuk az örömhírt, vagyis azt, hogy az Úr Jézus elvette a bűneinket, megbocsátotta azokat, s kiengesztelte az Atyát. A kereszten az utolsó szava az Úr Jézusnak így hangzott:

Jn 19:30 Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: „Minden be van fejezve”. Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt.

Az „elvégeztetett”, a „minden be van fejezve” azt jelenti, hogy egyetlen bűn sincs megbocsátatlanul. Ez hittel fogadható el, s ez a hit szakítja fel bennünk a sóhajt a szívünk legmélyéről: Köszönöm Istenem!

Ezért az áldozatért, bűnbocsánatért mondhatjuk a Mindenható Istent Atyánknak, apucinak, ezért az áldozatért vagyunk méltóak arra, hogy Isten dicsőségében részesüljünk.

Nem is kell ezután semmit tennem?

Ha úgy szól a kérdés, hogy AZÉRT, hogy örök életem legyen, hogy az Isten elfogadjon, akkor nagy az örömhír: SEMMIT, hiszen ELVÉGEZTETETT!

Ha úgy szól a kérdés, hogy hálából, az Isten gyermekének kell-e jót cselekedni? Nem kell, de:

Ef 2:10 Hiszen minket Isten a saját kezével alkotott: arra teremtett bennünket a Krisztus Jézusban, hogy jó dolgokat vigyünk véghez. Ezeket a dolgokat Isten már előre elkészítette, hogy ez legyen az élet útja a számunkra.

Ha Krisztus bennem él, nem is tudok nem jót cselekedni, hiszen a bennem lakozó Krisztus cselekszi azokat.

Gal 2,20 többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.

1Thessz 4:13 Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük.

1Thessz 4:14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.

1Thessz 4:15 Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat.

1Thessz 4:16 Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak,

1Thessz 4:17 azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.

1Thessz 4:18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.

Ámen

 

Szeretném jobban megismerni Istent!

Mindenki találkozott már az Úr Jézusnak az alábbi mondatával, gondolkodtunk is már rajta, vajon mit akarhatott mondani ezzel Urunk.

Mt 5:6 Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.

Kérdezheti a kedves olvasó, hogy kerül a MEGISMERÉS kapcsolatba az ÉHEZÉSSEL és SZOMJÚHOZÁSSAL?

Talán segít megérteni a kérdést, ha elmélkedünk kicsit azon, hogy mit is jelent az éhezés és a szomjúhozás…

Ha nyelvtanilag vizsgáljuk a két szót, akkor úgy tudjuk ezt jellemezni, hogy ezekhez a szavakhoz tárgy vonzódik. Mit is jelent ez? Azt, hogy nincs éhség csak magában, hanem mindig VALAMIT éhezik az ember, és mindig VALAMIT szomjazik az ember. Tehát ennek a két szónak van tárgya. Ha éhes vagy, akkor azt nem tudod kielégíteni egy jó könyvvel, vagy egy pohár vízzel, de a szomjúságot sem egy szelet kenyérrel.

Az Úr Jézus azt tartja BOLDOGNAK, aki az IGAZSÁGOT éhezi és szomjúhozza.

Jn 17:17 Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.

Az Úr Jézus választ ad egy örök kérdésre: Mi az IGAZSÁG?

Ha, tehát szomjúhozom és éhezem az Isten szavára, akkor az engem betölt, megelégít.

Ezék 2:7 És szóljad az én beszédimet nékik, vagy hallják, vagy nem, mert pártos ház.

Ezék 2:8 Te pedig, embernek fia, halld meg a mit én néked szólok. Ne légy pártos mint ez a pártos ház, nyisd föl szádat, és egyed, a mit én adok néked.

Ezék 2:9 És látám, és ímé egy kéz nyúlt felém, és ímé benne egy könyv türete vala.

Ezék 2:10 És kiterjeszté azt előttem, és ímé be vala írva elől és hátul, és írva valának reá gyászénekek és nyögések és jajszók.

Ezék 3:1 És mondá nékem: Embernek fia! a mi előtted van, edd meg; edd meg ezt a türetet, és menj, szólj az Izráel házának.

Ezék 3:2 Felnyitám azért számat, és megéteté velem azt a türetet.

Ezék 3:3 És mondá nékem: Embernek fia! hasadat tartsd jól és belső részeidet töltsd meg ezzel a türettel, a melyet adok néked. És megevém azt, és lőn az én számban, mint az édes méz.

Ezék 3:4 És mondá nékem: Embernek fia! eredj, menj el az Izráel házához, és szólj az én szavaimmal nékik.

Íme, egy sajátos képekkel megfogalmazott történet a Mindenható prófétájával kapcsolatosan. Arra szólítja fel a Mindenható Ezékielt, hogy egye meg valóságosan az Ő beszédét. Engedelmeskedve Ezékiel, úgy találta, hogy a Mindenható Szava olyan volt a bensőjében, mint az édes méz.

Éhezni, szomjúhozni azt, ami finom, ami kívánatos… És az ígéret: MEGELÉGÍTTETNEK!

S mondhatod, hogy ez egy ócska ószövetségi történet, ami manapság…

Láss csodát! Ez a történet megismétlődik az Igében. Figyeld csak!

Jel 10:8 És a szózat, a melyet hallottam az égből, ismét szóla nékem, és monda: Menj el, és vedd el azt a nyitott könyvecskét, mely a tengeren és a földön álló angyal kezében van.

Jel 10:9 Elmenék azért az angyalhoz, mondván néki: Add nékem a könyvecskét. És monda nékem: Vedd el és edd meg; és megkeseríti a te gyomrodat, de a te szádban édes lesz, mint a méz.

Jel 10:10 Elvevém azért a könyvecskét az angyal kezéből, és megevém azt; és az én számban olyan édes vala mint a méz; és mikor megettem azt, megkeseredék az én gyomrom.

Jel 10:11 És monda nékem: Ismét prófétálnod kell néked sok népek és nemzetek, és nyelvek és királyok felől.

Mit tartalmaznak ezek a könyvtekercsek, s mi hasznom van nekem ezekből? Gondolom ez a következő kérdés, ami megmozgatja az ember fantáziáját. Szeretném jobban megismerni a Mindenhatót, s most jönnek nekem azzal, hogy fogyasszam az Isten könyveit, írásait… Mi értelme van ennek?

Nagyon sok! Maga az Úr Jézus mondja:

Jn 8:32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.

Mi köze az igazságnak Isten szavához? Az igazság – rendben van – szabaddá tesz, de mi a helyzet az Igével?

Mit olvastunk? A te Igéd IGAZSÁG és újfent ha megismeritek az igazságot, az SZABADDÁ tesz.

De nézzük meg, hogy a fent idézett ige milyen környezetben szerepel?

Jn 8:31 Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;

Jn 8:32 És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.

Jn 8:33 Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?

Jn 8:34 Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek.

Jn 8:35 A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké.

Jn 8:36 Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.

Jn 8:37 Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok.

Jn 8:38 Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok.

Jn 8:39 Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.

Jn 8:40 Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.

Jn 8:41 Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.

Jn 8:42 Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.

Jn 8:43 Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.

Jn 8:44 Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.

Jn 8:45 Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.

Jn 8:46 Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?

Jn 8:47 A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.

Jn 8:48 Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?

Jn 8:49 Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.

Jn 8:50 Pedig én nem keresem az én dicsőségemet: van a ki keresi és megítéli.

Jn 8:51 Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké.

Jn 8:52 Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké.

Jn 8:53 Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat?

Jn 8:54 Felele Jézus: Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsőít engem, a kiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,

Jn 8:55 És nem ismeritek őt: de én ismerem őt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem őt, és az ő beszédét megtartom.

Jn 8:56 Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.

Jn 8:57 Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendős nem vagy, és Ábrahámot láttad?

Jn 8:58 Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.

Jn 8:59 Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtőzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.

Egy-két igazság ebből az Igéből…

Az Úr Jézus támadói Ábrahámtól származnak, akiről azt mondja az Ige:

1Móz 15:6 És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.

Ez a mondat akkor hangzott el, amikor a Mindenható ígéretét Ábrám meghallotta, s azt ő elhitte, elfogadta…

Tehát Ábrahámtól származnak a vádlók, s az Úr Jézus a fenti részben rávilágít arra, hogy amiképpen Ábrahám az Isten akaratát cselekedte, akképpen nekünk is azt kell. Nem elég a származás – valamilyen vallásba beleszülettem -, hanem egy (Istennel) személyes találkozás után cselekedni kell az Ő akaratát, s ez az Igazság fog szabadokká tenni.

Gondolkodj azon:

1.       Mit mond az Isten szava (igazsága) rólam?

2.       Mit jelent megismerni az Igazságot?

3.       Milyen változást hoz az életembe, ha megismerem az Igazságot?