Gyermeknevelés felsőfokon

Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. (Példabeszédek 22:6)

Egy e-mailben olvastam a napokban:

Gyermekeinket akarva-akaratlanul is neveljük. De nem mindegy, hogy mire! Az alábbi gondolatokat egy gyermek fogalmazta meg:

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, megetettél egy kóbor cicát.

o   Ebből megtanultam, hogy szép dolog, ha gondoskodunk az állatokról.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, a kedvenc sütimet készítetted el.

o   Megértettem, hogy az életben apró dogok is válhatnak különleges ajándékká.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, éppen imádkoztál.

o   Ebből megtanultam, hogy van Isten, akivel bármikor beszélgethetek, és megtanultam, hogy bízzak benne.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, ebédet főztél és elvitted egy beteg ismerősünknek.

o   Ebből megtanultam, hogy egymásról gondoskodnunk kell.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, idődet és pénzedet olyan emberekre szántad, akik rászorulnak.

o   Megértettem, hogy akiknek több van, adniuk kell a sajátjukból azoknak, akiknek kevesebb van.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy észreveszem, jóéjt-puszit adtál.

o   Ebből megéreztem, hogy biztonságban vagyok és szeretsz engem.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, könnyek szöktek a szemedbe.

o   Megértettem, hogy az életben érhetnek fájdalmas dolgok is és nem baj, ha ilyenkor sír az ember.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látom, hogyan gondoskodsz rólunk,

o   …elhatároztam, hogy én is megpróbálom a tőlem telhető legjobbat adni.

=       Mikor nem is gondoltad, hogy látlak, mindvégig láttalak.

o   Köszönöm, hogy láthattam mindazt, amiről nem is gondoltad, hogy látom!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.