Az ábrándozás az élet megrontója

Vörösmarty Mihály versében olvassuk:

Hová merűlt el szép szemed világa?

Mi az, mit kétes távolban keres?

Talán a múlt idők setét virága,

Min a csalódás könnye rengedez?

Tán a jövőnek holdas fátyolában

Ijesztő képek réme jár feléd,

S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,

Mert egyszer azt csalúton kereséd?

Nézd a világot: annyi milliója,

S köztük valódi boldog oly kevés.

Ábrándozás az élet megrontója,

Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.

Mi az, mi embert boldoggá tehetne?

Most akkor komolyan! Szabad-e nekünk ábrándozni, álmodozni, gondolkodni azon, hogy milyen lesz az életünk holnap?

Például gondolkodtál-e már azon, hogy milyen lesz az életed 10 év múlva? Mit fog a gyermeked csinálni, dolgozni 20 év múlva? Persze, tovább is lehet az álmodozást gondolni: milyen lakásban fogsz élni x év múlva, mennyi pénz lesz a bankszámládon, és hasonlók…

De miért fontos ez? Vagy fontos-e egyáltalán?

Fontos, vagy nem fontos, az embernek természetes velejárója, hogy kémleli a jövőt. Milyen lesz a családom, milyen lesz a gyülekezetem, milyen lesz az ország, ahol élek, egyáltalán milyen lesz a világ körülöttem.

Ha már egyáltalán ábrándozunk, álmodozunk, akkor miért ne tehetnénk-e ezt úgy, hogy tudjuk, hogy miért tesszük, s próbáljuk meg jól tenni.

Nagyon fontos, hogy belássuk, hogy ha valamit cselekszünk, annak következményei lesznek.

Préd 11:9 Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!

Hoppá! Ez nyomós érv! Fontos, hogy éljek, de nem mindegy az, hogyan!

Nézzük a megfordítottját ennek az állításnak: ami történik most velem, az korábbi cselekedeteimnek a következménye.

Ebből számomra az következik, hogy szabad előre megtervezni az életemet ahhoz, hogy (emberileg) kiszámítsam azt, hogy milyen lesz a jövőm.

Tétel: A jövőm kiszámítható

A.                A tervezés (álmodozás) szempontjai

1.                Kalkuláljuk bele a Mindenhatót a terveimbe!

Ha elfogadjuk azt, hogy az Isten megítél a cselekedeteinkért, ahogy azt olvassuk a Préd 11,9-ben, akkor fontos, hogy előre „tisztázzuk” az Úrral a tervezett lépéseket.

Fontos, hogy belássuk: ez a „tisztázás” teljesen igei!

5Móz 4:29 De ha keresni fogod ott az Urat, a te Istenedet, megtalálod, ha teljes szívvel, lélekkel keresed.

aztán...

2Móz 20:1 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket:

2Móz 20:2 Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.

2Móz 20:3 Ne legyen más istened rajtam kívül!

2Móz 20:4 Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.

2Móz 20:5 Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem.

2Móz 20:6 De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

2Móz 20:7 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!

2Móz 20:8 Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!

2Móz 20:9 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat!

2Móz 20:10 De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény.

2Móz 20:11 Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.

2Móz 20:12 Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!

2Móz 20:13 Ne ölj!

2Móz 20:14 Ne paráználkodj!

2Móz 20:15 Ne lopj!

2Móz 20:16 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!

2Móz 20:17 Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!

Most azt gondolod magadban, hogy azt akarják most nekem bemagyarázni, hogy nekem be kell tartanom holmi törvényeket, hogy jól menjen sorom?

A kérdés jogos, de nem ezt mondom. Azt állítom, hogy számolj, kalkulálj az Istennel. Ő a teremtőd, ő szabja a feltételeket. Az Őáltala megszabott törvényszerűségek határozzák meg az életedet, akár tetszik neked, akár nem!

5Móz 6:4 Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!

5Móz 6:5 Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!

5Móz 6:6 Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.

5Móz 6:7 Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!

5Móz 6:8 Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon.

5Móz 6:9 Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra!

5Móz 6:10 Amikor bevisz téged Istened, az Úr arra a földre, amelyet esküvel ígért atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, és ad neked nagy és szép városokat, amelyeket nem te építettél,

5Móz 6:11 minden jóval telt házakat, amelyeket nem te töltöttél meg, és megásott kutakat, amelyeket nem te ástál, szőlőket és olajfákat, amelyeket nem te ültettél, mégis ehetsz róluk jóllakásig,

5Móz 6:12 akkor vigyázz: ne feledkezz meg az Úrról, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából!

5Móz 6:13 Az Urat, a te Istenedet féld, és őt szolgáld, az ő nevére esküdj!

5Móz 6:14 Ne kövessetek más isteneket a körülöttetek levő népek istenei közül!

Ha végigolvasod a fenti szakaszt, világosan olvashatod a Mindenható által megfogalmazott feltételrendszert. Járj az Úrral, s Ő megáld!

2.                Merj kérni a Mindenhatótól

Gondolj Ábrahámra, amikor Sodomáért és Gomoráért „alkudozik” Istennél. Később azt olvassuk:

1Móz 19:29 De amikor Isten elpusztította annak a környéknek a városait, nem feledkezett meg Isten Ábrahámról, és kivezette Lótot a pusztulásból, amikor elpusztította azokat a városokat, ahol Lót lakott.

Úgy tűnik, hogy meg van a gyümölcse annak, hogy Ábrahám „beszélő viszonyban van” az Úrral.

Mt 6:9 "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved,

Mt 6:10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;

Mt 6:11 mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma,

Mt 6:12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;

Mt 6:13 és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."

Ez az imádság a naponkénti Istenre szorultságot tárja elénk.

3.                Merj könyörögni!

Mi a különbség a kérés és a könyörgés között?

A könyörgés az újból és újból elmondott kérés. Nem hagyod abba, kitartasz a kérésedben, újra és újra mondod, az Úr előtt tartod.

Dániel 21 napon át tette, míg az Úr átszelte az eget.

A magyar nyelv kifejező: Isten könyörületét – irgalmasságát, meginduló szívét, bensőjét kéred – ott maradsz Előtte, hogy elnyerjed, amit csak az Úr tud megadni.

Mt 7:7 "Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.

Mt 7:8 Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.

Dán 9:2 Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, amelyről az Úr igéje lett Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain.

Dán 9:3 És orcámat az Úr Istenhez emeltem, hogy keressem [őt] imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákban és hamuban.

„Azt mondtad, Uram” – ez a kiindulási alapunk. „Azt mondtad, Uram, megígérted! – és a Te szavad igaz. Nem lehet, hogy Isten hazudjon. Tiéd, Uram, a dicsőség, és miénk az orcánk pirulása, de Te igaz Isten vagy, és a Te beszéded – igazság!” Így állunk az Úr előtt. Sírunk. És imádkozunk. Ez a könyörgés.

AZ ÚR JÖN...

Dán 10:2 Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam HÁROM egész hétig.

Dán 10:3 Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat, míg el nem telt az egész HÁROM hét.

Mit olvasunk Dávidnál?

Zsolt 34:4 34:5 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.

Zsolt 34:5 34:6 A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.

Folytassuk a történetet:

Dán 10:12 És monda nekem: Ne félj Dániel: mert az ELSŐ NAPTÓL FOGVA, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, MEGHALLGATTATTAK a te beszédeid, és én A TE BESZÉDEID MIATT jöttem.

Dán 10:13 De Perzsiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és íme Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a perzsa királyoknál;

Soha nem tudhatod, mi van a háttérben. Te csak egyszerűen teszed, amire a te Urad indít. Ott vagy, és OTT MARADSZ Előtte, imádkozol, kéred Őt, és könyörögsz Előtte.

Mint a gyülekezet Péter fogsága idején

ApCsel 12:5 Péter azért őrizteték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög vala az Istennek ő érette.

Az Úr pedig elküldte angyalát és megszabadította Pétert Heródes várakozásától és a gyilkos tervtől.

Gyere, add, tedd, ami rajtad áll! Időddel, szíveddel, szájaddal, odaadott lényeddel. Akármit csinálsz is közben, amit mindenképpen meg kell tenned, készíted a gyerekeket, ellátod a családodat, mész a munkába, végzed dolgodat, amikor tudsz, az Úrhoz jössz, amikor tudsz, szólsz, amikor tudsz, kiengeded szavadat, könnyedet, az Úr előtt vagy, és akármi van is, OTT MARADSZ az Úr előtt. Megragadod Őt, és nem engeded el, mint Jákób a Jabbók révénél.

1Móz 32:26 (27) Akkor ezt mondta Jákóbnak: Bocsáss el, mert hajnalodik! Ő azt felelte: Nem bocsátlak el, amíg meg nem áldasz engem.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.