A közéletről

Avagy politizálhat-e
egy keresztyén?

Olvastam a facebookon egy posztot, ahol igazából az kérdőjeleződik meg, hogy egy keresztyén, ha már keresztyén, akkor nem politizálhat, vagy ha azt teszi, akkor maga is korrupt lesz, stb.

Tegnap a munkában e körül „pörgött” az agyam… A politika közéletet jelent. Innen fogva a politizálás a közéletben való részvételt, a politikus pedig közéleti szereplőt.

Arra gondoltam nézzünk néhány példát…

Jer 29:7 És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.

Mondja ezt a Mindenható azoknak a zsidó politikusoknak, akik fogságban vannak. S ha ezt a mai napokra adaptálom, - s aktualizálni kell az Isten beszédét-, szóval ma ez nekünk szól. Fáradozni, igyekezni egy adott település jólétén, s imádkozni azért. A munkálkodás, fáradozás, igyekvés aktív részvételt jelent az adott település romjainak az eltakarításán, illetve falainak a felépítésén.

Olvassuk csak a Nehémiás könyvét: aktív politikus részvétel, egyik kezükben fegyver, a másikban pedig a lapát. Éberek, figyelnek az ellenségre, akiből van bőven, s közben dolgoznak.

Szabad-e odafigyelni egy településen egy leépített egészségügyi szolgáltatóra, amely már csak a nevében kórház, mert az eredeti szerepétől egy tollvonással megfosztották? Politikai kérdés, amiért egy városára valamit is adó ember szót emel, sőt ehhez még keresztyénnek sem kell lenni. (Viszont ha az, akkor kötelessége!)

Szabad-e egy településem észrevenni azt, hogy nem működik rendeltetésszerűen egy időseket ellátó intézményrendszer?

Szabad-e észrevenni, hogy elkészül egy úthálózat, parkoló, s évek alatt nem jut el oda a megrendelő, hogy megreklamálja, s kijavíttassa a figyelmetlenségből, trehányságból elkövetett hibákat? Például, hogy egy társasház kapujához nem vezet járda, s nincs egy gépkocsibejárója.

Szabad-e elmenni amellett, hogy a településen emberek éheznek, esetleg kilakoltatás vár rájuk?

Ha keresztyén közösségről van szó, akkor megint csak az Ige a minta. Ekképpen:

ApCsel 2:44-47 Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala; És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala. És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.  Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.

Még valami: Meggyőződésem, hogy egy keresztyénnek nem kell (talán inkább nem szabad) pártpolitikai küzdelmekben részt venni. De a városépítés kötelező szolgálat kell legyen mindenkinek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.