A betegség és a bűn

 

Avagy minden betegség elkerülhető?

Zsolt 32:2-5 Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben. (Szela.)

 Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem. (Szela.)

Volt egy ismerősöm, aki nagy döntés előtt állt, s ez nagyon ránehezedett. A következmény tüdőgyulladás lett.

Hallhatunk emberekről, akik annyira bele tudnak keseredni bizonyos élethelyzetekbe, hogy a pszichiátrián kötnek ki érős depresszív állapotban.

Dávid elég sok erős élethelyzeten ment keresztül. Komoly tapasztalat van mögötte, amikor a fenti sorokat leírja.

Fontos megállapítások Dávid szavaiból:

  1. A rendezett bűn következménye boldogság

Ha az Úr nem rója fel a bűnt, akkor az egy boldog állapot (nem érzelmi boldogságról van itt szó). Az Úr megbocsátotta a bűneinket, a kereszten elvégezte a békéltetést. Nekünk is meg kell békülnünk az Istennel.

  1. A visszatartott bűn betegség melegágyául szolgálhat

Lelkigondozók nagyon sok olyan emberről számolnak be, akik rendezetlen bűnnel éltek, s testi bajok alakultak ki. Hány haldokló nem tud addig hazamenni, míg nem találkozik azzal az emberrel, akivel évekig nem beszélt, mert haragudtak egymásra. Halálos ágyán azt a valakit szólítgatja, s szenved.

  1. A megvallott bűn gyógyulást hoz.

A megbocsátás békességet hoz, a betegség elmúlik.

Itt van a recept a kezünkben: életrendezés, bűnrendezés. A kérdés az, hogy élünk-e vele?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.