Nyereség?

 

…Avagy melyiket válasszam?

Fil 1:21-254 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak.

Hallgattam/néztem egy tv riportot a minap. Tabutémákról szólt az eszmecsere. A tabutémák között első helyen a halál, az elmúlás kérdésköre szerepelt. Szabad-e, kell-e egy gyermeknek a halál tényével szembesülni?

Ismertem olyan gyermeket, aki az édesanyja elvesztése után a nagymama vezetésével kijárt a temetőbe anyukával beszélgetni. Nem kérdezték meg a gyermeket, hogy ez neki jó-e, vagy egyáltalán akarja-e. Vagy így akarja-e? A gyermeknek a későbbiek folyamán pszichológus segítségére lett szüksége.

Egy másik ismerősöm, aki a közelmúltban veszítette el a testvérét. Éjszakánként nem tud aludni, mert a testvérét, vagy a szellemét(?) ott érzi hallja maga mellett a hálószobában. Fél, s retteg ettől a helyzettől. Nem tud megnyugodni.

A halál, az elmúlás kérdése minden emberben hoz létre valamilyen érzelmi krízist. Nem lehet e kérdés mellett „csak úgy” elmenni. Félünk a saját halálunktól, s félünk egy közeli hozzátartozó elvesztése miatt.

Pál apostol a halálról úgy beszél, mint „nyereség”-ről. Ő tudja, hogy a halál nem megszűnést jelent, hanem az örökkévalóság kapuján való áthaladást. A földi élet egy ideiglenes hely, ahol fel lehet készülni az örökkévalóságra.

Ez megnyugtató! Vagy mégsem?

Te hogyan készülsz az örökkévalóságba?

Figyeld csak!

Jn 3:36 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.

Az örökkévalóságba a belépőt Isten Fiának az ismerete jelenti. Ismerni a Fiút, mint

  1. Isten Fiát
  2. A világ Megváltóját
  3. A személyes Megváltómat.

Ez az örökkévalóság már itt a Földön elkezdődik, amikor e három felismerése után van egy személyes döntésed arra, hogy

  1. Engedelmeskedem a Fiúnak.

Pál apostol azt mondja: tiértetek kell még maradjak! Más helyen így nyilatkozik:

2Kor 5:20 Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!

Kibékélni, megbékélni, hogy az Isten haragja ne maradjon rajtunk. Szolgálni mások felé, munkálni a megbékélést.

Fil 1:21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!

Így már nem egy szörnyű tabu a meghalás kérdése: úgy hazamenni, hogy a Mester, a Mindenható munkában talál. A meghalás a hazamenetel.

Tudsz-e így gondolni a halálra? Hazamenni…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.