A jóllakottságról

…avagy a szegénység okai

Ezt olvastam ma a Bibliában:

Mt 7:7-8  Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek

 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.

A mai Magyarországról úgy beszélnek, mint szegény országról, éhezők országáról. Nehéz ezt az állítást cáfolni, de legalább olyan nehéz dolog vele maradéktalanul egyetérteni.

Ha azokra a kisgyermekekre gondolok, akik nyáron akkor esznek csak meleg ételt, ha különböző szociális támogatások keretében megetetik őket, akkor az állítás lehet igaz. Ugyanakkor nem biztos, hogy igaz, ha a lakosság költési szokásait vizsgáljuk.

A fenti bibliai vers azt tárja elénk, hogy milyen módon juthat az ember valamihez.

Ha visszafelé olvassuk, akkor a szegénységnek az (is lehet) az oka, hogy az emberek nem kérnek, nem keresnek, nem zörgetnek.

Nagyon felháborít az, amikor lelkigondozói leveleket olvasok, s arról számolnak be a segítségkérők, hogy egy adott munkahelyen a munkáltató kisemmizi őket. Kérdezem – gyakran csak magamban -, miért nem fordulnak jogorvoslatért? Tudom, nem ilyen egyszerű az élet… De azt is tudom, tapasztalom, hogy egy határozott fellépéssel, egy folyamatos zörgetéssel Isten ajtaján segítséghez lehet jutni. Személyes példámból, példánkból mondhatom, hogy munkanélküliként sem kellett éheznünk, s minden számlánk időre rendezve volt.

Miért? Mert én olyan jó fej vagyok, hogy tudom a megoldásokat? Nem! Azért, mert kértem Istentől bölcsességet, s Ő adott, mert azt ígérte nekem, hogy aki kér, az kap! S kaptam!

Igen! Vannak helyzetek, amikor szabad, sőt kell Isten bölcsességéért, szabadításáért könyörögni! Tedd ma!

Azt is tapasztaltam, hogy egzisztenciálisan és anyagilag lecsúszott emberek koldultak, de a kapott étel a kukában landolt. Felháborított! S aztán olvastam, s ráismertem a Biblia szavaira:

Péld 27:7 A jóllakott ember még a lépesmézet is magtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

Rendkívül fontos a személyes helyzetem felismerése, s az Istenhez odafordulás!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.