Elhagyni, ragaszkodni, eggyé lenni (II)

Felkészülés az elhagyásra

1Móz 2:24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.

Ismerek fiatal házasokat, akiknél valahogy nem működik a házasélet. Érzékelhető, hogy nincs megfelelő kommunikáció.

Ha mélyebbre ásunk az életükben, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az akadály nem a férj és feleség életében keresendő.

A sikeres házasélet alapvető feltételei között szerepel az elhagyás. A Mindenható Igéje mondja: elhagyja apját és anyját.

Mi az elhagyás?

Talán először azt nézzük, hogy mi nem az.

Nem arra vonatkozik az elhagyás, hogy a házasságkötést követően nem veszek tudomást arról, hogy vannak szüleim. Nem arról szól, hogy soha nem beszélek a továbbiakban a szülőkkel.

De ugyanakkor jelenti a szülők iránti tiszteletet. A tisztelet a megbecsülést jelenti, s nem a tőlük való függést. A függés jelenti azt is, hogy a háziasszony minden apróságért rohan anyukához, s anyuka fog helyette döntést hozni, esetleg megcsinálni dolgokat. Függés az is, amikor anyagilag a szülők magukhoz kötik a fiatalokat: támogatlak, ha… Ez a viselkedés kizárja azt, hogy a házasok a házasságban önálló test lehessen.

Hogyan lehet elhagyni?

Ez egy döntés kérdése. Döntés a fiatalok részéről. Ugyanakkor döntés a szülők részéről. Ha a szülő „túllépné” hatáskörét, a fiatalok a tisztelet figyelembevételével emlékeztetik őket, hogy az életükbe ne tolakodjanak bele, döntéseiket szeretnék egyedül meghozni, a segítséget pedig ne kössék feltételekhez.

Mikor kell elkezdeni az elhagyást?

Az elhagyást a szülők kezdik kiépíteni, nyilván még a házasságkötés előtt. Úgy nevelik a gyermeküket, hogy önálló legyen. Az elhagyás feltétele az önállóság, a megbízhatóság, hűség, kitartás.

A szülők ragaszkodásán keresztül tanulják meg a gyermekek azt, hogy az elhagyás után ragaszkodjanak a hitvesükhöz.

Mi a szülők felelőssége abban, hogy a jegyesek el tudják hagyni őket?

Elsősorban az, hogy nem hagynak gyermekeikben kétséget abban, hogy ragaszkodnak egymáshoz. Ha a szülők válófélen vannak, akkor ez rontja a gyermekek elhagyási képességét, a jövőbeni ragaszkodás lehetőségét.

Péld 17:6/b … a fiak ékessége: az atyák.

A gyermekek felnéznek szüleikre, tőle tanulnak. A jót is, s a rossz gyakorlatokat is átveszik. A Mindenható megismerése is a szülők, s elsősorban az apák mintáján keresztül történik. Ha az apák az anyukákra hárítják az istentiszteletre járást, akkor rossz példát szolgáltat gyermekeiknek.

Már gyermekkorban készítsük fel fiainkat és lányainkat az elhagyásra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.