Atyámfia?

"Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket! Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz?" (Mal.2,10)

Kikopott a mindennapi szóhasználatból az atyámfia megnevezés. Talán fellelhető még az egyházi körökben, de ha a hivatalos levelet így írjuk alá, hogy "atyafiúi köszöntéssel", akkor már azzal számolhatunk, hogy maradinak titulálnak. Pedig az "atyámfia" megnevezés pontosan azt jelenti, hogy az én személyes atyámnak a fia az illető, tehát testvérem, mégpedig nem vérségi fokon, hanem olyan meghatározással, amit a János evangéliumának első részében olvasunk. A mennyei Atyának a fia ő is. Ha nyelvileg nem is alkalmazzuk, el kellene ezen gondolkodni. Hogyan viszonyuljak a másik emberhez Isten szerint? Egyetemes imahét kezdődik. Rengeteg kérdés feszül egymásnak. Nehéz az ökumenizmus. Mindenkinek külön-külön igaza van. Át tudunk-e lépni ezen a héten az általunk emelt határokon? Meglátjuk-e a másikban a testvért? Ő az atyánkfia. Ne legyünk bölcsebbek az Írásnál. Szeressünk, és legyünk hűségesek a közös Teremtőnkhöz. Ámen.

Forrás: Isten szava hozzánk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.