Igaz, vagy bűnös?

Készülünk a nagypéntekre, húsvétra... Nagypénteken a Komáromi Baptista Gyülekezetben fogok szolgálni. Foglalkoztatnak kérdések, vannak dolgok, amiben sziklaszilárdan állok, míg másokban bizonytalan vagyok. Teljesen biztos vagyok abban, hogy szolgálatom alapja Jézus Krisztus. Pál apostollal együtt vallom, hogy:
1Kor 2:2 Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.
Azon gondolkodom, hogy mit üzen ma nekem a kereszt? Mit üzen az, hogy Jézus Krisztus meghalt a kereszten? Miért értették a zsidók akkor és ott ennek a jelentőségét? Ez a kérdés a bűn, annak büntetése, s a megigazulás. A zsidó akkor és ott pontosan értette, hogy ő bűnös. Voltak törvényeik, s ez azt üzente a számára, hogy törvényszegő, hiszen nem tudta betartani a törvényt. A bűnről szóló törvény mellett volt egy másik törvény is, mégpedig az áldozatokról szóló törvény. Ennek a törvénynek az üzenete, hogy egy áldozattal (ami vér kiontásával jár) ő mentesül a büntetéstől, az Isten haragjától. A zsidó ismerte a próféciát.:
Ézs 7:14 Ezért maga az Úr fog nektek jelt adni: Íme, egy fiatal nő teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuélnak nevezik el.
Az Immánuel, a közöttünk az Isten számára nyilvánvaló üzenettel bír. A Szent Isten és a bűnös ember csak úgy lehetnek egymás közelében, ha a szent válik hamissá, vagy ha a hamis válik igazzá. Az első elképzelhetetlen, de neki van hatalma megtenni az utolsót. Pál mondja:
Róm 5:1-2 Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében.
A kulcsszó a megigazultság és a békesség. Aki bűnös, hamis voltam igaz lettem. Aki háborúban voltam az Istennel, most békességem van. Kegyelem alatt vagyok hit által! Megláthatom az Isten dicsőségét! S birtokosa lettem annak az áldástömegnek, amit az Isten megígért, ha járok vele.