Gondolatok odaszánt keresztyének számára, amikor kudarcos napjuk van

Csak én vagyok úgy, hogy olyan napom van, amikor semmi nem jön össze? Amikor a jó szerencsém szabadságra megy?

Úgy tervezem el, hogy a napomat Istennel kezdem, el időzők az Isten szava mellett, imádkozom, beszélgetek a Mennyei apummal. Tudom, hogy erre nagy szükségem van. Közelebb akarok kerülni Istenhez, tehát úgy döntök, hogy ezeket a lelki cselekményeket minden dolgom elé helyezem.

S aztán jön a reggel, s az ébredés… Nem a tervezett időben ébredek, pedig állítólag szólt az ébresztő… Úgy ébredek, mint a zombi, alig látok ki a fejemből, legszívesebben visszafeküdnék aludni…

Szóval nem úgy indul a napom, mint ahogy elterveztem. S a folytatása sem szívem szerint való. Úgy érzem, hogy minden ellenemre játszik, mintha egy összeesküvés áldozata lennék.

Dávid imanaplóját olvasva, azt gondolom, hogy ő is volt hasonló állapotban. Legalábbis a 103. zsoltár ezt tükrözi számomra.

"Áldjad, lelkem, az UR at, és egész bensőm az ő szent nevét!" Zsoltárok 103:1

Vannak napok, amikor ez könnyen megy. A körülmények, amelyek körül vesznek azt sugallják, hogy mennyire szeret az Isten. Ilyenkor persze áldjuk az Urat.

Más napokon, amikor minden ellenünkre van? Elfeledkezett rólam az Isten? Már nem szeret engem? Ilyenkor áldás helyett jön a csüggedés. Persze ezt nem akarjuk… De mit tehetnénk, hogy ne jöjjön a csüggedés, hogy ne érezzük pocsékul magunkat?

Dávid zsoltára ebben ad segítséget.

1       A lelked vezessen!

Áldjad lelkem az Urat!

Ez nem kérdés, nem egy bizonytalanságot kifejező gondolat: tényleg ebben a helyzetben ezt kellene tenni?

Ez felszólítás: tedd, áldd!

2       Kérj mindent

Nem azt kérjük Istentől, hogy adjon némi erőt ahhoz, hogy ezt tegyük. Azt kérjük, hogy minden erőt, az erő teljességét adja nekünk azért, hogy vele kapcsolatban legyünk, hogy Őt imádjuk. Ebben, az egyébként nem kívánatos helyzetben is.

3       Felfelé nézz!

Két lehetőségünk van élethelyzeteinkben. Vagy arra nézünk, amilyen pocsék helyzetben vagyunk. Ilyenkor nem az Isten dicsérete jut az eszünkbe, hanem saját sebeink nyalogatása.

Másik lehetőségünk az Isten tetteire való nézés, amikor meglátjuk azt, hogy Isten cselekszik. Hiszen Ő szabadító Isten, s ha visszatekintünk, megláthatjuk, hogy mennyi jót tett velünk.

Ha ezt a másodikat tesszük, máris könnyebben megy Isten imádata, dicsérete.

"Áldjad, lelkem, az UR at, és egész bensőm az ő szent nevét!" Zsoltárok 103:1